A kutyák szándékaikat testbeszéddel jelzik. Ha játszani akarnak akkor nyilván a farkukat csóválják. Hátsójuk az égnek mered, míg az első mancsait és a fejüket is a földre teszik. Ha veszélyt éreznek és megijednek akkor fülüket, farkukat behúzzák és nyüszögnek. Fájdalmukat nyüszítéssel jelzik. Az ásítást jele a stressz, egy kellemes ásítássál megnyugodnak és fellazulnak. Míg mi egy mosollyal barátságot mutatunk, addig a kutyák azt hiszik, hogy támadni akarunk, hiszen ők akkor a fogukat mutogatják és ahogy mi mosolygunk fogunkat mutatjuk nekik. Ha szemkontatktust tartunk velük, az náluk a farkasszem. Mi a bizalmat fejezzük ki vele, mit a kutyák megint máshogy értelmezik.