
Teste: A kuvasz nagy, ers, nemes megjelens fajta, amelynek testalkata erteljes, anlkl, hogy kznsgesnek tnne. Testnek hossza valamivel meghaladja a magassgt; hta kzepesen hossz, lgyka rvid s ers, fara pedig szles, ers, enyhn lejts. A far ds szrzete miatt a kutya kiss tlslyosnak tnhet. A marja hosszabb s magasabb, mint a hta. A lelg farka alacsonyan tztt, egszen a csnkig r, s a vge kiss felfel grbl. Mellkasa mly, ells rsze az izmok s a szegycsont miatt felfel velt. Hasa kiss felhzott. A kuvasz vlla hossz s enyhn lejts. A mells lbak egyenesek, a knykk a test kzelben – de nem alatta – vannak. A hts lbak majdnem egyenesek, csak a lbkzpcsontok grbltek kiss. Lebernyeg nlkli nyaka kzepesen hossz s igen izmos.
Feje: Kiss hossz, de nem hegyes, jl lthat, m nem tl ers stoppal s szorosan zrd ajkakkal. A tompa V alak, kzepes nagysg flek magasan tzttek s lelgak. A mandulavgs szemek kiss ferdn llnak, a szemhjak szorosan rsimulnak. A kuvasz harapsa ollszer.
Marmagassga: A kanok 71-75 cm, a szukk 66-70 cm magasak.
Testtmege: A kanok ltalban 40-52 kg slyak, a szukk 30-42 kg-osak.
Szrzete: A szrzet a fejen, a fleken, a lbon s a mancson viszonylag rvid, mrete 2 cm-es. A test tbbi rszt hosszabb szr bortja – klnsen a nyakat s a farkat. A fedszrzet viszonylag durva, hullmos szlakbl ll, az aljszrzet viszont gyapjas jelleg s sokkal finomabb.
Sznei: A kuvasz kizrlag fehr sznben ismert. Bre palaszrke, az orra, a szeme pereme s az ajkai feketk, a szeme pedig sttbarna.
Alomszma: 5-9 klyk
Vrhat lettartama: 12-14 v
|