Az omladoz tanyn jrhatatlan srtenger leli krl. Ha nehezen is, de sikerl megkzelteni Imrk otthont, ahonnan harsny gyerekkacags szrdik ki az udvarra. A mnusz tzfokos hidegben ruhk lgnak a szrtktelen. Imre csak nemrg teregette ki a mosott holmikat.
- Gyere, Norbi gyerek! – harsam a ,metsz hidegben Imre hangja. A „gyerek”, egy erdlyi kop mris rohan elnk. Vgigszimatol bennnket, majd bebocstst nyernk a szegnyes kis hzikba.
- Engedd be Norbit is! – hallatszik bentrl egy kvetelz gyerekhang.
Nincs mese, az apnak engednie kell. A kopt pillanatok alatt ujjong gyereksereg veszi krl. Egyikk a htt simogatja, msikuk a kobakjt. A harmadik a cspjnl prblja maghoz hzni, a negyedik pedig vistva kveteli: hadd simogassa is a „gyereket”.
- Neknk hozttok ezeket? . mutogat a tskmbl kikandikl dligymlcskre egy kis szszi, majd kikap egy kivit, s gy, ahogy van, beleharap. Arcn furcsa kis grimasz l, s csak akkor tnik el, amikor elmagyarzom, hogy ezt a gymlcst elszr meg kell hmozni, s csak utna szabad megenni. Nagyobb fitestvrei persze gyorsan kioktatjk, hogy ennyit azrt mr mgiscsak illene tudnia egy nagycsoportos vodsnak. Kzben a gyerekek arrl rdekldnek, hogy vajon a kutyk szeretik-e a dligymlcst. Mert akkor szvesen megosztank ezt is ngylb kedvenceikkel.
- Azrt mi is esznk m sok narancsot! – teszi hozz az egyik fi. Zsolti, aki nagyon nem szeretn, ha elkezdennk sajnlni ket. „Csak azrt is” pofival mutatja meg, hogyan is alszanak jszaknknt heten hrom gyon sszebjva, majd egy egsz narancsot nyjt Norbi szjhoz. A kop bekapja, hatalmas nyelsek kzepette eltnteti a csemegt, majd egy vatlan pillanatban kisurran a konyhba. Letelepszik Imre szke mell, s htattal figyeli a gazdja minden mozdulatt.
|