- Nem is tudom, hogyan brnm ki a megprbltatsokat, ha k nem lennnek mellettem! . mondja Imre, mikzben krges kezeivel oldalba paskolja Norbit. – A kutyim valahogyan mindig rreznek, ha jabb bnat r – folytatja. – Tbb hsget s szeretetet kapok tlk kln-kln is, mint amennyit letemben brmelyik asszony adott – teszi hozz elgondolkodva. Tl sok id azonban nincs a morfondrozsra, mert a szoba fell az lmbl felbresztett legkisebb gyerek, Dvidka kzeledik.
- Apa, mg mindig fj a torkom! – kapaszkodik Imrbe. Az apa forr tet fz a gyereknek, beadja a gygyszereit, kzben elmesli,hogy az utbbi idszak mg a szokottnl is nehezebb volt az letkben. A hat gyerek egymst fertzte meg az influenzval,a vgn pedig Imre is gynak dlt.
- gy bjtunk ssze mindannyian! – mutatja apjhoz bjva a nagyobbik kislny. – Csak az volt a baj, hogy Norbi s Kicsi, a kt kutynk mr nem frtek fel mellnk az gyra. De azrt a szobba k is bejhettek! –teszi hozz huncut mosollyal.
- Volt, aki megkrdezte, hogy mirt nem adom a gyerekeket intzetbe – szlalt meg halkan az apa. – De n erre nem vagyok hajland! A kt kutynkat pedig adjam sintrtelepre csak azrt,mert szegnyek vagyunk? Ha gy lenne, nem lenne tovbb rtelme az letemnek – mondja mr szinte suttogva.
- Nem akarok intzetbe menni! – pityergi el magt a kis szszke.
- Nem is kell! – simogatja meg Imre vigasztalan a buksijt.
- A szegnysg ellenre mi boldogok vagyunk. Ht kzben az iskols gyerekek kollgiumban laknak, a kislnyt pedig reggelente felteszem a buszra, gy megy a legkzelebbi vodba. Amg a legkisebb, Dvidka nem lesz ovis, itthon marad velem. Amita itt hagyott minket az anyja, nagyon aps – fzi hozz, mikzben Norbi „gyereknek” is jut a simogatsbl.
- Tetszik tudni, anyu ivott! – kotnyeleskedik a beszlgetsbe Zsolti. –Azrt ment el tlnk!
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
